magyar 
Logisztika 2020-ban. Hűha...
Az idei év sok bonyodalmat és izgalmat hozott nekünk a COVID világjárvány miatt a fuvarszervezés területén is. Kínában kezdődött minden. Az év elején gyakorlatilag hónapokra bezárt a fél ország, és leállt a termelés. A gyárakban a back office részleg működött csak, a munkatársak többnyire otthonról dolgoztak. Ez sajnos hosszú hónapokra felborította az egész világ gazdasági működését.
Egy országos leállás következményei
A januári lezárások után a gyártás újraindítása mindenkinek hosszú hónapokig tartott. Gondoljunk csak bele, hogy egy késztermékhez mennyi alkatrészre van szükség. Például egy redőnymotor-szállítmány elkészüléséhez a beszállító beszállítóinak és azok beszállítóinak is újra kell indítaniuk a termelést. Az időközben felhalmozódott megrendeléseket így képtelenek voltak a korábban vállalt határidőkkel teljesíteni. A késés sok esetben 2-3 hónap is volt. Sőt, a mai napig sem normalizálódott. Sok-sok fejtörést okozott, hogy ebben a helyzetben miből mennyit rendeljünk, milyen úton hozzuk be a szállítmányokat és hogyan tudunk gyorsítani rajtuk. Bőven rászámoltunk a mennyiségekre, és egy újabb raktárat is béreltünk a felpumpált készleteknek. Fuvarozó partnereink azóta a konténerekben jó előre lefoglalják nekünk a szükséges helyeket a még gyártás alatt lévő termékeknek.
Vonat vagy hajó?
A korábbi években könnyen kalkulálható volt, hogy kb. milyen költséget jelent a tengeri vagy a vasúti szállítás az adott tartományból, valamint szinte napra pontosan kiszámolhattuk a beérkezést. Az idei évben ez is borult. A konténerszállító hajókon kapacitáshiánnyal, a vonatos fuvarnál komoly késésekkel szembesültünk. A hajótársaságok állítólag szándékosan csökkentették az induló hajók számát, hogy felsrófolhassák az árakat. Így az esetek többségében a vasúti szállítás olcsóbb és elvileg gyorsabb volt. Elvileg! Ugyanis sok megrendelő reagált hasonlóan a kialakult helyzetre és választotta ezt az utat. Így a vasúti terminálon torlódás és konténerhiány alakult ki. A Xianból induló szerelvényeket pedig a kínai–kazah határon a vámosok feltartóztatták ellenőrzés gyanánt. Furcsa érzés volt. Mintha valakinek az volna az érdeke, hogy ne induljon újra Kína gazdasága.
Egy országos leállás következményei
A januári lezárások után a gyártás újraindítása mindenkinek hosszú hónapokig tartott. Gondoljunk csak bele, hogy egy késztermékhez mennyi alkatrészre van szükség. Például egy redőnymotor-szállítmány elkészüléséhez a beszállító beszállítóinak és azok beszállítóinak is újra kell indítaniuk a termelést. Az időközben felhalmozódott megrendeléseket így képtelenek voltak a korábban vállalt határidőkkel teljesíteni. A késés sok esetben 2-3 hónap is volt. Sőt, a mai napig sem normalizálódott. Sok-sok fejtörést okozott, hogy ebben a helyzetben miből mennyit rendeljünk, milyen úton hozzuk be a szállítmányokat és hogyan tudunk gyorsítani rajtuk. Bőven rászámoltunk a mennyiségekre, és egy újabb raktárat is béreltünk a felpumpált készleteknek. Fuvarozó partnereink azóta a konténerekben jó előre lefoglalják nekünk a szükséges helyeket a még gyártás alatt lévő termékeknek.
Vonat vagy hajó?
A korábbi években könnyen kalkulálható volt, hogy kb. milyen költséget jelent a tengeri vagy a vasúti szállítás az adott tartományból, valamint szinte napra pontosan kiszámolhattuk a beérkezést. Az idei évben ez is borult. A konténerszállító hajókon kapacitáshiánnyal, a vonatos fuvarnál komoly késésekkel szembesültünk. A hajótársaságok állítólag szándékosan csökkentették az induló hajók számát, hogy felsrófolhassák az árakat. Így az esetek többségében a vasúti szállítás olcsóbb és elvileg gyorsabb volt. Elvileg! Ugyanis sok megrendelő reagált hasonlóan a kialakult helyzetre és választotta ezt az utat. Így a vasúti terminálon torlódás és konténerhiány alakult ki. A Xianból induló szerelvényeket pedig a kínai–kazah határon a vámosok feltartóztatták ellenőrzés gyanánt. Furcsa érzés volt. Mintha valakinek az volna az érdeke, hogy ne induljon újra Kína gazdasága.
Az EU-n belül könnyebb
A vírus látható terjedése miatt az ügyesebb európai gyártók már elôre felkészülhettek a korlátozásokra és lezárásokra. Fő beszállítónk, a Beninca például előrelátóan már február elején megnövelte a gyártási kapacitását, és megkérte partnereit, hogy adjanak le előrendeléseket az elkövetkező 1-2 hónapra. Éppen úton volt hozzánk egy teljes kamionnyi áru, de gyorsan megrendeltünk még plusz másfél havi mennyiséget. Jól tettük! Március 10-én, kedden Giuseppe Conte bejelentette egész Olaszország, beleértve a gyárak bezárását. A szállítmányt pont aznap még fel tudtuk venni Sandrigóban és csütörtökön meg is érkezett. Éppen időben, hétfőn ugyanis Magyarország is lezárta határait. Kiugró örömmel pakoltuk a helyére a nagy mennyiségű árut. :)
